A városrész története
A városrész története
A mai Zugló mintegy 18,15 négyzetkilométeren terül el. Az átlagos népsűrűsége 7205 fő/négyzetkilométer, ami közel kétszerese a fővárosinak. Városrészei a következők: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kisszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget. Zuglóban rengeteg a zöldfelület, így a főváros levegőjének frissítésében nagy szerepe van a kerületnek.
Zuglóban található a Rákosmező egy része. Itt tartották 1286-ban az első országgyűlést, itt nevezték ki 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzójává. A Városliget kialakulásával a XIX. században a terület homoksivatagból lassan kultúrterületté vált. 1850 körül már villákat épitettek a Városliget szélén, a többi terület azonban lakatlan volt.
A fejlődés jele volt, hogy 1865-ben megnyitották az Állatkertet. Az 1873-as városegyesítéskor Zugló három kerület része lett és csak 1935-ben nyilvánították önálló XIV. kerületté. 1896-ban átadták a Műcsarnokot, valamint a Hősök terét a. millenniumi ünnepségek részeként. Kialakították a városligeti körutat. Megépült a Vajdahunyad vára és a Hősök tere.
A kerület kiemelkedő sportéletéről is nevezetes. Itt épült fel a Puskás Ferenc Stadion, a Kisstadion, a leégett Budapest Sportcsarnok helyén pedig a Papp László Sportaréna.
A mai Zugló mintegy 18,15 négyzetkilométeren terül el. Az átlagos népsűrűsége 7205 fő/négyzetkilométer, ami közel kétszerese a fővárosinak. Városrészei a következők: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kisszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget. Zuglóban rengeteg a zöldfelület, így a főváros levegőjének frissítésében nagy szerepe van a kerületnek.
Zuglóban található a Rákosmező egy része. Itt tartották 1286-ban az első országgyűlést, itt nevezték ki 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzójává. A Városliget kialakulásával a XIX. században a terület homoksivatagból lassan kultúrterületté vált. 1850 körül már villákat épitettek a Városliget szélén, a többi terület azonban lakatlan volt.
A fejlődés jele volt, hogy 1865-ben megnyitották az Állatkertet. Az 1873-as városegyesítéskor Zugló három kerület része lett és csak 1935-ben nyilvánították önálló XIV. kerületté. 1896-ban átadták a Műcsarnokot, valamint a Hősök terét a. millenniumi ünnepségek részeként. Kialakították a városligeti körutat. Megépült a Vajdahunyad vára és a Hősök tere.
A kerület kiemelkedő sportéletéről is nevezetes. Itt épült fel a Puskás Ferenc Stadion, a Kisstadion, a leégett Budapest Sportcsarnok helyén pedig a Papp László Sportaréna.